Feladat: Hozzatok létre egy elmetérképet, amely bemutatja az Árpád-házat, annak történetét, a legfontosabb uralkodókat és eseményeket! Az elmetérkép legalább 3 mélységű legyen és 20 levéllel rendelkezzen! Ezenkívül tartalmazzon képet, videót és szöveges megjegyzést! Jó munkát!
Reflexió: az említett feladat véleményem szerint rendkívül hasznos volt. Röviden, tömören és lényegre törően tartalmazta a legfontosabb információkat, mindezt átlátható, szép, színes formában. A tartalmi gazdagságon túl a külalak is motiválhatja a diákot arra, hogy szívesen dolgozza fel ilyen módon az adott témát. A benne elhelyezett linkek és képek további aspektusokat vetnek fel, melyek az önálló tájékozódást, adott esetben a kikapcsolódást elősegítő tanulást is lehetővé teszik. Viszonylag rövid időn belül lehet bővíteni az elmetérképet, nem igényel kimondottan nagy technikai szaktudást. Párban vagy csoportban dolgozva mindenki besegíthet, az egyéni ötletek is teret nyernek, így senki sem érezheti azt, hogy kimarad a közös munkából. A Zsófival történő közös munka során az előbb említettek a gyakorlatban is igazolást nyertek.
A feladatban felsorolt hét tanári kompetencia közül én a harmadikat és a hatodikat választottam ki.
A pedagógiai folyamat tervezése:
A modern technológia, azon belül is a számítógép, a szövegszerkesztő programok, maga az internet és a különböző alkalmazások a pedagógusok számára is nagy segítséget jelenthetnek. Egyrészt a részletesebb tájékozódást is elősegíti, másrészt különböző dokumentumok megtervezésére, létrehozására is alkalmas. Nagyon fontos, hogy a tanár folyamatosan készüljön az óráira, amennyire lehetséges kövesse a legfrissebb publikációk, tudományos felfedezések, álláspontok megjelenését, egyszóval szinten tartsa és/vagy korszerűsítse a tudását. Ez az idő szempontjából is jelentős lehet, hiszen sokkal egyszerűbb és gyorsabb egy internetre is feltöltött folyóiratot, cikket vagy bármilyen digitalizált forrást (pl. történelem esetén oklevelek, regeszták) tanulmányozni, mint elmenni egy könyvtárba vagy levéltárba, ahol ki kell válogatni (vagy ki kell kérni, kölcsönözni) a megfelelő könyveket, lexikonokat és abban megtalálni a keresett információt. Nyelvtanárok esetén az idegennyelvű videók, zenék, egyéb hanganyagok és képek kincsesbányát nyújtja az internet. Másfelől pedig az óravázlatot, a diákok számára kiosztandó handoutokat, vázlatokat is el lehet készíteni ilyen módon, nem beszélve a dolgozatok, feladatlapok, témazárók összeállításáról. Itt is lehet ötleteket nyerni (pl. a feltöltött érettségi feladatsorokból mazsolázgatni), amit a tanár beépíthet a saját munkájába. Ezeket ráadásul saját maga vagy mások számára online elérhetővé is tudja tenni. Elég csak a Google Drive funkcióira gondolnunk.
Szakmai együttműködés és kommunikáció:
A szakmai együttműködés elsősorban a tantestület oktatói (vagyis az adott tanár és kollégái), illetve a tanárok és szülők között fontos. Ez alapvetően a diákok érdeke is, hiszen végső soron mégiscsak az a lényeg, hogy az ő számukra adjunk át hasznos és szükséges tudást, illetve minél sokoldalúbban megismerjük őket. Természetesen a tanárok egymástól is tanulhatnak, ezenfelül a normális munkahelyi légkör is meghatározhatja az egyéni teljesítményt, hozzáállást, motivációt. Fontos, hogy egymással is kommunikáljunk, ne csak a tanítványainkkal. Nyilvánvalóan a legkézenfekvőbb a szóbeli kommunikáció, de 2017-ben már számos egyéb módon is lehet kapcsolatot tartani egymással. A technológia viszonylag nagy szabadságot ad, akár a kollégákkal, akár a diákokkal, akár a szülőkkel akarjuk felvenni a kapcsolatot. A hagyományos telefon mellett az internet szerepe óriási. A Facebook, a Messenger, a Google+, a Twitter (ha van), de akár az Instagram is használható kommunikációs célokra, nem is szólva a hagyományos emailről vagy az iskolai fórumról. Gyakorlatilag bárhol, bármikor elérhető már mindenki és viszonylag rövid időn belül kap visszajelzést, választ a másiktól. Így az esetlegesen felmerülő problémák, konfliktusok gyorsabban megoldhatók.
Tekintve, hogy az egyik szakom a német, mindenképpen fontosnak tartom az idegennyelvi kompetencia fejlesztését. Ezen belül manapság nagy szerepe van az úgynevezett interkulturális kompetencia fejlesztésének is. A videó alapszituációja szerint német turisták jönnek Szegedre. Az alapkérdés az, hogyan szervezzük meg a programot és mit tegyünk a vendégek érdekében. A diákok különböző ötletekkel állnak elő (szállás foglalása, látványosságok megtekintése, mozi, étterem, színház stb.). A feladat a szegedi látnivalók összegyűjtése, majd azok megmutatása egy kivetített térképen. Ezután egy plakáton kell feltüntetniük a csoportoknak a különböző programokat, melyeket a saját utazási irodájuk szervez. Ezeket a tanárnő kiragasztja a táblára, a csoport képviselője pedig mesél a tervekről. Az óra nagy pozitívuma, hogy feltehetőleg végig németül zajlott, és noha a diákok nyelvhelyessége nem minden esetben megfelelő, a tanárnő nem köt beléjük, ami nagyon fontos, hiszen így a kedvüket sem veszi el a megszólalástól. Ráadásul az IKT-eszközök használata is megfigyelhető, ami megkönnyíti a tanóra lebonyolítását. A szokásos házi feladat sem maradhatott el, viszont összességében elég korrekt órának értékelem a látottakat. A téma hétköznapi, jól megfogható az ilyen korú tanulók számára is. Fejleszti a saját kulturális értékekre való reflektálást, a saját környezet bemutatását, nem utolsósorban pedig túlmutat azon, hogy egy nyelvóra csak szókincsből és nyelvtanból álljon. Minden kultúra más és más, számos eltérő szokással és tradícióval. A németeknek is megvan a maguk hagyománya, ahogy a magyaroknak is. Ezt pedig nem árt megtanítani, hiszen így a diákok, ha elutaznak Németországba, Ausztriába vagy Svájcba, akkor sokkal otthonosabban tudnak mozogni ott. Ugyanez igaz fordítva is: ha egy német diák jön Magyarországra, akkor a magyar diák sok mindenben segíthet neki, ha tisztában van a saját országa, városa értékeivel, nevezetességeivel. A más nyelvi és kulturális hátterű emberekkel való boldogulás képességét nevezzük interkulturális kompetenciának. Ennek fejlesztése a 21. században alapvető fontosságú, hiszen a világ kinyílt előttünk. Minél több mindennel megismertetjük a diákokat, annál nagyobb lesz az alapműveltségük, de ami lényegesebb: bátran, önállóan mernek tájékozódni más helyeken is a meglévő nyelvtudásuk mellett. Ennek fejlesztésére a közoktatásban rendkívül jók az életszagú, játékos feladatok, melyek a kreativitásukat is igénylik.
